Beszámoló
Téma: Tanulmányi kirándulás az 1000 éves határ mentén
Az utazás időpontja: 2017. október 09-13.
Az utazás időtartama: 5 nap
A kirándulás célja: Erdély felfedezése, természeti, történelmi és kulturális értékeinek megismertetése a tanulókkal. Végigjárjuk az emlékeinket az 1000 éves határ mentén, hogy megismerkedjünk a történelmi Erdély magyar vonatkozásaival.
(a beszámoló képes prezentációja IDE kattintva tölthető le)
Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kiírt Határtalanul! pályázat keretén belül a Dr. Mező Ferenc Általános Iskola 66 tanulója és 7 pedagógusa 5 napot tölthetett el az őszi színekben pompázó Erdély történelmi emlékekben gazdag vidékén. Az ország ebben az évszakban is csodálatos festői látványt nyújt a vad Kárpátoktól a szelíd erdélyi tájakig.
Bízunk benne, hogy a pályázat megvalósításával támogathattuk gyermekeink magyarságtudatának erősítését, hiszen megismerik egymás kultúráját, életvitelét és hagyományait, ezáltal nyitottabbá és toleránsabbakká válnak.
Utazásunkat a Student Lines Utazási Iroda segítségével bonyolítottuk le.
1. nap - október 09. hétfő
Az 1. nap hajnalán hosszú búcsúzás után egy határozott mozdulattal tettük ki a Határtalanul feliratot a busz elejére egy mindenki által jól látható helyre. Végtelen hosszú utazás következett. Magyarország határát Ártándon keresztül léptük át.
Első utunk Nagyváradra vezetett, mely alig néhány km-re fekszik a magyar határtól. Ettől a várostól elválaszthatatlan a csodatévő Szent László király kultusza. Itt eltemetett, később szentté avatott király sírja európai jellegű zarándokhellyé vált. Mi is megtekintettük Szent László ereklyéit a Püspöki Székesegyházban. Megnéztük a Püspöki Palotát és a Kanonok-sort, ahol egykor a magasabb rangú papok laktak. Majd belvárosi sétát tettünk a Körös- part mentén. Elhaladtunk a Szigligeti Színház mellett és a híres EMKE Kávéház előtt, ahol Ady Endre először találkozott Lédával.
Utunk folytatódott Erdély kapujánál. A Király-hágónál álltunk meg, melynek a történelem folyamán nemcsak gazdasági, hanem kulturális szerepe is igen nagy volt. Itt készültek az első csoportképek, az első szelfik.
A kora esti órákban Bánffyhunyad központjába a református templomhoz érkeztünk meg. A város földrajzi elhelyezkedése és mérete folytán Kalotaszeg központjának számít. A templom jellegzetes kalotaszegi stílusban épült. Berendezését rendkívül szép írásos varrottasok díszítik, és a fafaragott szószék is felejthetetlen volt. Szájtátva néztük és hallgattuk a templomban tartott kiselőadást.
Nemcsak a varrottas kézimunkák, a népviselet vagy a környék Kós Károlyt is megihlető régi templomai érdekeltek minket, hanem a híres cifra palotákat is látni akartuk, ami most végre sikerült is. Buszra ülve a híres cifra palotákat is láthattuk, melyeket a helyi oláhcigányok építtették maguknak.
Késő esti órákban érkeztünk meg kolozsvári szállásunkra.
2. nap - október 10. kedd
Korán kellett kelnünk minden nap, ha azt akartuk, hogy a tervezett programok teljesüljenek.
Székelyföld egyik fő látványossága, Parajd volt az első célállomásunk. Európában egyedülálló heliotermikus tulajdonságáról, a sóvidék kialakulásáról és a só élettani hatásáról hallgattunk kiselőadást a buszon. Ezt követően a Sóbánya mélyére hatoltunk, ahol kiderítettük, hogy mi mindenre használják az erdélyiek, gazdaságuk legjelentősebb kincsesládáját, „Székelyföld gyöngyfehér izzadságát”. A csillogó sófalak között rendkívüli látványban volt részünk: Európa első sóbánya-borpincéje, földalatti kezelőbázis, múzeum, játszótér, ajándékboltok, vendéglő és kávézó várta a beérkező látogatókat. Varázslatos látványt nyújtott az 1993 óta működő, 120 m mélyen található földalatti ökomenikus kápolna, amit Nepomuki Szent János, a sóbányászok védőszentje tiszteletére szenteltek föl.
Következő úticélunk: Székelyföld másik legjelentősebb központja, Korond volt. Korond, mint iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központ fontos állomás utunk során.
A település neve szorosan összeforrt a népművészettel, különösen a fazekassággal. A „korondi” önmagában is egy márkanév. Sikerült eljutni egy kézműves családhoz, ahol a házigazda elmesélte a korongozó fazekas mesterek életét, közben bemutató foglalkozást tartott nekünk. Alkotásait megtekinthettük és rengeteg elkészült termék között tudtunk válogatni.
Az idő gyorsan haladt. A híres székely író, Tamási Áron szülőfaluja felé indultunk. Farkaslaka a magyar irodalom klasszikus zarándokhelye. A székelység nagy írója a város nyugati szélén, a római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két cserefa között nyugszik. Tamási végakarata volt, hogy szülőfalujában, Farkaslakán helyezzék örök nyugalomra. A sírhelyhez a parkoló mellett emelt székelykapu alatt áthaladva, egy kis sétányon jutottunk el. A sír mögött a Tamási-emlékműnél tiszteletünket tettük, megkoszorúztuk és közösen elszavaltuk a himnuszt. Az emlékmű közelében láthattuk a Trianoni emlékművet is.
A nap végén az új szálláshelyre érkeztünk meg, Csíkrákosra.
3. nap - október 11. szerda
A délelőtti órákban a vendéglátó falu, Csíkrákos nevezetességeit néztük meg és ellátogattunk a Cserei Mihály Általános Iskolába is. Diákok és tanárai szeretettel fogadtak bennünket. Előadtuk az énekkarunk által összeállított erdélyi népdalcsokrot és egy Kányádi Sándor verset. Diákjaink átadták a Budapesten elkészített, összegyűjtött és becsomagolt ajándékcsomagokat. Közös sportrendezvényen vettünk részt. Vegyes csapatokból összeállított sorversenyen és iskolák közötti focimeccsen érezhettük a sportolás, a játék és az összetartozás élményét.
Majd Gyergyószentmiklós felé vettük az irányt, néprajzi, régészeti és képzőművészeti kiállítás várt ránk, a néprajzi emlékeket bemutató Tarisznyás Márton Múzeum. Tarisznyás Márton gyűjtő- és kutatómunkáját dicsérik a fakitermelés és fafeldolgozás módozatait szemléltető tárgyak. Népviseleti és ásványkiállításban is gyönyörködhettünk.
Tanulmányi utunk során sok időt töltöttünk utazással. Ilyenkor megragadtuk az alkalmat a buszon lévő televíziót kihasználva Erdély nevezetességeiről szóló útifilmeket és a Tamási Áron: Ábel Amerikában című filmet néztük meg.
Délutáni úti célunk a Gyilkos-tó és a Békás-szoros térsége következett. A Hagymás-patak völgyén keresztül, hamarosan elértünk a 983 m magasan elterülő egyedülálló természeti kuriózumhoz, a Gyilkos-tóhoz. A „gyilkos hely” megázott talaja lecsúszott a völgybe és elzárta az ott folyó patakok medrét. A tó keletkezésének számos legendáját „erősíti” a misztikus hangulat, melyet a tó medréből még ma is kiálló megkövesedett fatörzsek látványa tesz teljessé. Itt végre volt lehetőségünk megkóstolni a híres, parázson készített erdélyi kürtös kalácsot is.
A Gyilkos-tó után a Békás-patak mentén érkeztünk a Békás-szoroshoz. A szoros felé az út bal oldalán először a Tündérkert sziklái kísértek bennünket, majd egy hatalmas sziklaképződmény tűnt föl, a tetején óriási kereszttel. A völgy egyre jobban szűkült, kétoldalt mellettünk 200-300 m-es függőleges sziklafalak kísérték utunkat, amelyek tövében elementáris erővel szorított magának helyet a vágtató Békás-patak. Mészkőbe vájt hasadékvölgyben sétáltunk végig Európa egyik természeti ritkasága mentén. Szédítően magas sziklaszirtek, zúgó hegyi patakok, kisebb-nagyobb vízesések, barlangok alkotják a szoros látnivalóit.
Felejthetetlen napi programok és látványosságok után visszaindultunk a csíkrákosi szálláshelyünkre.
4. nap - október 12. csütörtök
Napi programunk első állomása Gyimesi-hágón áthaladva a Csángóföld következett. Pusztinára érkeztünk. Lakói római katolikus vallású gyimesi csángók, a székelység egyik sajátos etnikai csoportja.
Pusztina az egyik olyan falu Csángóföldön, ahol még szinte mindenki beszél magyarul. A falut a 18. század végén a mádéfalvi vérengzést követően kivándorolt csíki székelyek alapították. Csángók által használt magyar nyelv a magyar nyelvtől nagyon sokban eltér, így van akinek elsőre nehezen érthető. A Pusztinai Magyar Házban hagyományőrző előadást hallgattunk, közösen énekeltünk és közös táncot lejtettünk. Vidám hangulatban folytattuk tovább az utunkat.
Kora délután eljutottunk a Gyimesbükknél található ezeréves határhoz, ahol véget ért az ország, melyet István király Mária kegyeibe ajánlott. A Gyimesi-szoros jobb oldalán még láthatók az egykori Rákóczi-vár romjai, melyet Bethlen Gábor építtetett 1626-ban. Napjainkban zarándokhely lett az ezer éves határ, évente több mint 10.000 ember látogatja meg, és minden évben megérkezik a Boldogasszony zarándokvonat a vasútállomásra.
Folytattuk utunkat Csíkszereda irányába. Ezt a várost Csíkszereda Székelyföld „fővárosaként” emlegetik. Régi ismerősünk, a Csíkszeredán élő Bese Zoltán újságíró kíséretében az Olimpiai Emlékművet tekintettük meg és egyben meg is koszorúztuk.
A nap folyamán történt egy kis buszjavítás, majd hatósági ellenőrzés miatt a további helyi programot nem tudtuk teljesíteni, tovább kellett az utunkat folytatni.
Erdély leghíresebb búcsújáróhelyére érkeztünk meg. Csíkszeredához tartozó Csíksomlyón rendezik meg minden évben a messze földről híres pünkösdi búcsút, amely a legnagyobb katolikus vallási rendezvény Erdélyben. Láthattuk a csíksomlyói ferences kegytemplomot, főoltárán fából készült Mária szobor található, feltehetően a legnagyobb kegyszobor a világon. A kegytemplomot elsősorban a csodatévő szoborral azonosítják, messze földről is ellátogatnak fejet hajtani Mária szobra előtt.
Elfáradva, de igen nagy élménnyel mentünk vissza a csíkrákosi szálláshelyünkre.
5. nap - október 13. péntek
Az utolsó nap hajnalán fáradtan ébredve és álmosan indultunk hazafelé, sajnos hamar eltelt ez a pár nap. Útközben Magyarország felé Kolozsváron újra megálltunk. Hunyadi Mátyás magyar király, Bocskai István erdélyi fejedelem, a híres matematikus, Bolyai János, a nemeuklideszi geometria megalapítója, Reményik Sándor költő szülővárosa következett. Kolozsvár mindig is Erdély egyik legnagyobb városa volt, ahol a legnevesebb történelmi személyiségek tevékenykedtek, legnevesebb királyaink, fejedelmeink fordultak meg egy-egy országgyűlés alkalmával. Majd minden sarkon van olyan emlék, amely a magyar történelemhez és kultúrához köthető. Megnéztük a belvárosban található Mátyás király lovas szobrát, a szobor mögött álló Szent Mihály templomot, Mátyás király szülőházát, Babeʂ-Bolyai Tudományegyetemet és a Házsongárdi temetőt. Rögtönzött történelemórát hallgattunk végig a buszon, majd a főtéren.
Megnéztük a Szent Mihály katolikus templomot, ami egy gyönyörű gótikus épület, és egyben Erdély egyik fő kultikus helye. Mellette emelkedik Mátyás király lovasszobra, amit Fadrusz János szobrászművész készített. Talapzata mellett láttuk a Fekete sereg vezéreit: Magyar Balázst, Kinizsi Pált, Báthory Istvánt és Szapolyai Jánost. A mű gipszmodelljét 1900-ban a párizsi világkiállításon aranyéremmel jutalmazták.
Mátyás király szülőháza is a központban van, és egyben Kolozsvár legrégibb emeletes háza, ami jelenleg a Művészeti és Design Egyetem épülete. Utána átsétáltunk a Házsongárdi temetőhöz.
Európa egyik legrégebbi temetőjeként a sok évszázados magyar írásbeliség nagyjainak végső nyughelye. Közülük Apáczai Csere Jánost és Dsida Jenő sírját néztük meg.
Sietve hazafelé még utolsó állomásként Kőrösfőn álltunk meg. Négy fatornyas református templomot és a mellette felavatott hősi halált halt Vasvári Pál emlékművét, kopjafáját láthattunk.
Végül a magyar határ felé vettük az irányt. Hazafelé tartva totó-kvíz játékot tartottunk a buszon, melyet ott azonnal értékeltünk, és a jól válaszadókat ajándékokkal jutalmaztuk. Késő este volt már, végtelen hosszú utazás kezdődött ismét. Ártándnál léptünk át magyar területre. Éjfél körül érkeztünk meg a Dr. Mező Ferenc Általános Iskolánkhoz. Mindenki boldogan és fáradtan ölelhette meg a régen látott családtagokat. Jött a hétvége, kipihenhettük a hosszú utazás fáradalmait.
Összegzés:
A program során jeles magyarok lábnyomait követve körbeutaztuk Erdély szépséges tájait, felidéztük nemzeti történelmünk eseményeit, adóztunk híres magyarok emléke előtt. A napjaink zsúfoltak voltak, a programot tartani kellett, rengeteg célt tűztünk ki minden egyes napra, mégis hihetetlen volt számomra, hogy majdnem mindent sikerült megnéznünk, és emellett végig kitartott mindenkiben a lelkesedés.
A programokat sikeresen megvalósítottuk, a tervezett tevékenységekkel együtt. A tanulók élményekkel gazdagon tértek haza erdélyi utazásukról. Olyan információkat és ismereteket szereztek, melyeket különböző tanórákon is felhasználhatnak, és a későbbiekben is kamatoztathatnak az életben. Kirándulásunk végén többen jelezték, ha lehetőségük adódik, akkor újra ellátogatnak az Erdélyi területekre.
Tapasztaltuk, hogy vendégszeretet, hagyományok, fenyvesek és hegyek mindenütt - Erdély Európa egyik legszebb vidéke!
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”
– Tamási Áron
